A Temes megyei RMDSZ elnöksége zárt ajtók mögött értékelte a választási eredményeket. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke rámutatott, kudarc, hogy Temesváron, valamint a megyei önkormányzatban nincs RMDSZ-tanácsos. 2000-ben a megyében 28 településen indított az RMDSZ helyi tanácsosjelölteket, idén pedig 39 településen. Négy évvel ezelőtt 10 601 szavazatot kaptak az RMDSZ helyi tanácsosai, most 13 375 voksot. Ennek ellenére az 5%-os küszöbre való tekintettel négy önkormányzatból kiesett az RMDSZ: Temes Megyei Tanács, valamint Temesvár, Nagyszentmiklós és Temesrékás önkormányzata. Négy településen viszont először került be az RMDSZ a helyi tanácsba: Ötvösdön, Nagyomoron, Temesfalván, valamint Temesságon. 2000-ben 18 településen sikerült helyi tanácsosokat bejuttatni, 2004-ben 19 településen sikerült ezt megtenni. Négy esztendővel ezelőtt a helyi tanácsokba 41 tanácsost juttattak be, most kettővel növekedett a számuk. 2000-ben három, 2004-ben négy polgármesteri tisztséget nyert el az RMDSZ: Újszentes, Zsombolya és Újvár mellé Igazfalva is felzárkózott. Temesváron 2000-ben 4667 szavazatot kapott az RMDSZ tanácsosi listára, ami akkor 4,88%-ot jelentett. Most 5556 szavazatot, tehát 879 szavazattal többet, ami a szavazatok 4,97 százaléka. Ami a megyei tanácsosok listáját illeti, RMDSZ az 178 szavazattal kevesebbet kapott, mint 2000-ben, 12 910-ről a szavazatszám lecsökkent 12 732-re. /Pataki Zoltán: Felemás választási eredmények Temes megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2006. március 8.
A Temesvártól hat-hét kilométerre fekvő Temesságon a hagyományos sváb telepes házak között gyakori az átalakított vagy újonnan emelt, többemeletes, kissé tájidegen lakóépület, előtte luxusautókkal, ami jelzi: a zsúfoltság elől egyre többen kívánkoznak ki falusias környezetbe. A legutóbbi népszámlálás szerint Ságot 2700-nál valamivel többen lakják, közülük 300-an vallották magukat magyarnak. A magyarságot ma már jobbára a sátoros ünnepek, búcsúk, bálok alkalmával lehet közösséggé toborozni. A magyar oktatás évtizedekkel ezelőtti megszüntetése, a vegyes házasságok és a kitelepülés szórványosodáshoz vezettek. Ennek ellenére a legutóbbi helyhatósági választásokkor sikerült bejuttatni a helyi tanácsba jelöltjüket, az RMDSZ színeiben induló Kanalas Gizella gyermekpszichiátert. /Pataky Lehel Zsolt: Séta Ságon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2006. május 18.
Május 13-án zárult a Civilek a közösségért elnevezésű vidékjáró képzéssorozat. A temesvári START – Továbbképző és Tanácsadó Iroda által márciusban elindított program keretében három helyszínen – Temesváron, Lugoson és Zsombolyán – a helyi és a városok vonzáskörzetében található települések magyar civil szervezeteinek képviselőivel találkoztak a szervezők. A cél az volt, hogy a részvevők megismerhessék a kisközösségek szervezésének és működésének hátterét, a szükségletek felmérésének technikáit. Inkább az idősebb generáció képviseltette magát, s bár a tréningek főleg a civil szektornak szóltak, legtöbbször az RMDSZ-es tisztségviselők, helyi tanácsosok, polgármesterek vagy alpolgármesterek voltak jelen. Ebből is látszik, hogy néhol kevés a tettre kész ember, ugyanazok vállalnak szerepet minden téren. A civil szervezetekben még mindig kevés a saját kezdeményezés, jellemzőbb az elvárás a polgármesterek, a hivatalok, az állam irányába. Többször belefáradt emberekkel találkoztak, akik kényszernek érzik a munkaidőn túli közösségszervezést. Erejüket, tudásukat, sokszor saját pénzüket használják fel egy-egy program megvalósításához. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, az újabb igényekhez, meg kell tanulni kihasználni a lehetőségeket. Voltak pozitív példák is: Temesság, ahonnan jelezték, hogy minél több tréningen szeretnének részt venni, vagy Lugos, ahonnan már második éve minden START-képzésen két-három résztvevő van. /Pataky Lehel Zsolt: Egy vidékjáró képzéssorozat tanulságai. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./
2008. október 27.
Október 24-én az 1956-os forradalom és a Szoboszlay-per áldozatairól emlékeztek meg Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban, az RMDSZ, a Magyar Nőszövetség és Partium-Bánáti Műemlékvédő Egyesület szervezésében. Szász Enikő TMNSZ-elnök, Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke és Vicze Károly történész elevenítették fel 1956 októberének magyarországi és romániai eseményeit. A találkozóra eljött Szoboszlay Aladár egyik személyes ismerőse, Jánosi Andor és a Szoboszlay-per egyik élő szemtanúja, Gazsó János. Jánosi Andor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szoboszlay-pernek bánsági áldozata is volt, Szombati András temessági harangozó személyében. A Szoboszlay-perben elítélt Szombati András a kommunista gulág egyik munkatáborában veszítette életét. Gazsó Jánost akkori vállalata kötelezte rá, hogy részt vegyen a Szoboszlay-per 24 vádlottjának nyilvános perén. A szemtanú elmondta, este 10 órakor kezdődött a per és hajnali három óráig tartott. Szoboszlay Aladár katolikus pap csak részben fogadta el a vádak jogosságát és az utolsó szó jogán annyit mondott: megnyugszik Isten akaratában. A nyilvános tárgyaláson megfélemlítés céljából főleg temesvári magyaroknak kellett részt venniük. /Pataki Zoltán: ’56-os megemlékezés Temesváron. Megszólalt a Szoboszlay-per egyik szemtanúja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./
